Ide tessék!; Osztódás és evolúció; MP3-biznisz kicsit másképp; Nyitás a világra; Végleges linuxos SkyPE; Pályaváltás; Megújult Centrino; Lemondó nyilatkozat; Nem kell a buta PDA

Altix 3700 Bx2; Novell Linux Desktop 9; Dell PowerEdge SC1425; Qtopia 2.1

Amikor a Novell felvásárolta elõször a GNOME fejlesztõi mûhelyét, a Ximiant, majd az erõs KDE-s kötõdésérõl ismert SuSE-t, mindannyian kíváncsian vártuk, vajon mi fog kisülni ebbõl a furcsa keresztezésbõl. Az eredmény a Novell Linux Desktop, amely egyesíti a SuSE kiváló hardverfelismerési képességeit és beállítási lehetõségeit a Ximian Evolution, az OpenOffice.org és a Mozilla Firefox által fémjelzett, letisztult munkakörnyezettel.

A Glade-rõl azt mondják, hogy segítségével a grafikus programok prototípuskészítése egyszerû és gyors folyamattá tehetõ. Hogy a saját problémámnál, a számítógépemen lévõ XM Satellite Radio programnál maradjak, úgy döntöttem, megvizsgálom, hogy pontosan mennyire egyszerû és gyors.

Helyezzünk üzembe hatékony verziókezelõ rendszert kiszolgálónkon, mindössze a web és az SSH programok használatával. Bemutatjuk, mi szükséges egy program-projekt Arch alapú karbantartásához.

A Kerberos segítségével elfeledhetjük a fiókok felügyeletével kapcsolatos gondjainkat.

A teljes értékû szöveges és metaadat alapú keresés többé nem csupán álom. A libferris könyvtárral, mely a fájlok keresését tartalom és számos egyéb jellemzõ szerint teszi lehetõvé, már ma is bárki számára elérhetõ.

Hogyan indítsunk hálózatról és használjuk meghajtó nélküli X terminálként állandó háttértár nélküli Linuxot?

Egyre több weblap ajánlja fel szolgáltatásainak gépbarát verzióját. Az ilyen egyszerû de hasznos szolgáltatásra jó példa az új weblap tartalmakról küldött frissítés.

Vajon melyik privát hálózat felel meg nekünk? Mick végigszalad a lehetõségeken és bemutatja a gyõzteseket, valamint kapunk néhány hasznos tanácsot is.

Több webhostinggal foglalkozó rendszergazda egyik nagy dilemmája, hogy hogyan lehetne biztonságos, ám mégis felhasználóbarát fájlelérést biztosítani.

Amint azt egy korábbi számunkban ígértük, ebben a cikkben részletesen ismertetjük a CD mellékletünkön megjelent Ubuntu Linux telepítését és elsõ használatbavételét is.

Az elõzõ részben sikeresen telepítettük a Moodle rendszert saját gépünkre, megismerkedtünk annak alapvetõ funkcióival. Most további lehetõségeket kívánok ismertetni a rendszerrõl, építve az elõzõ rész tartalmára.

Cikksorozatom utolsó részében a bemutatott lehetõségek fényében néhány mérést készítek el a saját fejlesztésû programom segítségével. Végül a mérési eredményekbõl levonható következtetések és a gyakorlati jelentõség elemzésével lezárom a cikksorozatomat.

A cikksorozat elõzõ részében megpróbáltam ízelítõt adni abból, minként lehet egy nyílt forráskódú, ingyenes rendszert egy drága üzleti szoftver kiváltására használni. A sorozat elsõ részét tekinthetjük egy ízelítõnek, kedvcsinálónak ahhoz, hogy komolyabban foglalkozzunk a Sambával.

Az elõzõ részbõl már csak néhány „apróság” maradt ki, amelyek még szükségesek egy átlagos munkaállomáson: a nyomtatás, a hálózat beállítása, illetve CD és DVD írás.

TCP/IP alapú hálózatok központi beállítása és karbantartása – avagy ami unalmas, az a számítógép dolga.

A sorozat elõzõ részeiben megismerkedhettünk a PHP5 objektumközpontú újításaival, megtanulhattuk azok rendeltetésszerû használatát, illetve elmélyedhettünk a programnyelv által rendelkezésünkre bocsátott különleges tagfüggvények adta lehetõségekben. A cikksorozat záró akkordjaként az újdonságnak számító Reflection API-t szeretném bemutatni, amellyel lehetõségünk nyílik a már elkészített függvények, osztályok, metódusok, paraméterek, objektumok, stb. elemzésére futásidõben.

Statikus forgalomirányítás, távolságvektor alapú forgalomirányítás, megosztott láthatár.

Ha már beleuntunk a jól mûködõ de unalmas felhasználói felületekbe, öltöztessük fel asztalunkat csinos panelekkel és 3D ablakváltóval.

Személyhez fûzõdõ jogok.