Nyitás vagy távozás?; Kezes bárány; Gombok helyett LCD; SuSE 10; Szabad a dal; Számlázás webrõl; APC ujjlenyomat-olvasó; Zenei kiadás

avagy hogyan válik az ember linuxos szoftverfejlesztõvé.

Az ember egyedül rendszerint nem boldogul az életben. Többé-kevésbé társas lények vagyunk, akik problémáikat néha tudatosan, néha tudat alatt hárítják át egymásra. A cél azonban mindkét esetben közös: a problémát meg kell oldani. A kezdõ Linux felhasználók az elsõ napokban gyakran esnek abba a hibába, hogy rögtön mindent szeretnének tudni a vadonatúj és merõben szokatlan rendszerükrõl...

Az elmúlt hetekben két jeles, hazai és nemzetközi vonatkozású esemény kívánkozik gazdagítani a pingvin-históriát.

Négy labda, két egérgomb, és egyetlen cél – minél több pontot gyûjteni. Útmutató a világ legidegesítõbb játékának létrehozásához.

A 90-es évek elején jelent meg a Visual Basic mint szkriptnyelv. Bár a „szkript” kifejezés jelentésén bõven túltett, hiszen alkalmas volt rendszerprogramok írására is.

A Rekall segítségével rövid idõ alatt fejleszthetünk ki Linux vagy Microsoft Windows alatt futó adatbázis-alkalmazásokat.

A Konqueror egy webböngészõ, egy fájlkezelõ, egy komplex megjelenítõ, egy teljes FTP-kliens és egy teljesen személyre szabható program egyben.

A KDE ablakkezelõ rendszer sok olyan apróságot tartalmaz menürendszeren és hivatkozáson kívül, amelyek kellemessé tudnak tenni a munkát és a szórakozást. Sorozatom célja, hogy ezen kis programocskákat részletesen bemutassam. Elsõként kettõ olyan mütyürt gyûjtöttem kis csokorba, amelyek az akut idõzavart képesek enyhíteni.

Olvasóink közül néhányan talán emlékeznek még azokra az idõkre, amikor egy vonalas telefon „birtoklása” nem annyiból állt, hogy az ember elõfizetett a szolgáltatásra, hanem egyfajta kiváltságnak számított.

Akik az elõzõ számban velem tartottak az Ubuntu Linux telepítésénél, észrevehették, hogy a cikk megjelenése után nem sokkal (október 13-án) már meg is jelenik az újabb verzió: a Breezy Badger.

Minden kezdõ linuxosban elõbb vagy utóbb felmerül a kérdés a „nagy váltás” után: megtalálja-e kedvenc programjai linuxos megfelelõit?

Az, hogy a Linux más rendszereknél biztonságosabb is lehet, nem jelenti azt, hogy a saját Linuxunk is az. Vajon a fejlesztõk és a terjesztések készítõi hogyan segíthetik a jövõben a rendszergazdákat?

Az IP protokoll ma használt változata, az IPv4 felett eljárt az idõ. Elõbb-utóbb elfogynak a még ki nem osztott IP címek, és egyre kevésbé tud megfelelni a 21. század igényeinek. Hamarosan eljön tehát az IPv6 kora.

Elõzõ cikkemben (Linuxvilág 2005. október) bemutattam a leggyakrabban használt spamszûrési elveket. Ebben az írásban egy konkrét példát mutatok be arra, miként valósítható meg egy szürkelista együttmûködése a Postfix levélkiszolgálóval.

Úgy adja tovább a csomagokat, mint egy híd, és úgy szûri õket, mint egy tûzfal. Ha a szükség úgy hozza, bármilyen kiszolgálót vagy készüléket külön védelemmel láthatunk el úgy, hogy a beállításain semmit nem kell módosítanunk.

Világítás és renderelés

Az elõzõ részekben már használtunk néhány tömör testet, fõként gömböt, amely mind közül az egyik legegyszerûbb. A gömbhöz hasonló egyszerû testeket primitíveknek nevezzük, ugyanis ezek az összetett testek kiinduló alkatrészei.

Alkalmazási területek és felhasználási módok